Ahogy az várható volt, az augusztus még a júliusnál is csendesebb volt. De hát a kritikusokat mindig nehezebb meggyőzni a nyári filmekkel, úgyhogy nincs semmi csodálkozni való azon, hogy ez a hónap csak egy filmmel bővítette a listát.
Persze a filmvilág malmai őrölnek és a nagy őszi fesztiválszezon előtt is történt ez az. Például megvolt a The Iron Lady tesztvetítése, ami nem várt eredményhez vezetett, ugyanakkor a The Help (A segítség) már az Oscar-közönség színe elé vonult. Mindeközben a Disney és a Disney/Pixar békejobbot nyújtott, az Akadémia pedig befejezte az egész nyáron át mindenféle körítéssel megtartott némafilmes vetítéssorozatát.
Ezekről lesz szó a tovább mögött, ahol a szokásos kritikai toplista mellett most találtok egy másikat is, ami már kőkeményen az Oscar-szezonra készült...
Ahogy az várható volt, az augusztus még a júliusnál is csendesebb volt. De hát a kritikusokat mindig nehezebb meggyőzni a nyári filmekkel, úgyhogy nincs semmi csodálkozni való azon, hogy ez a hónap csak egy filmmel bővítette a listát.
Persze a filmvilág malmai őrölnek és a nagy őszi fesztiválszezon előtt is történt ez az. Például megvolt a The Iron Lady tesztvetítése, ami nem várt eredményhez vezetett, ugyanakkor a The Help (A segítség) már az Oscar-közönség színe elé vonult. Mindeközben a Disney és a Disney/Pixar békejobbot nyújtott, az Akadémia pedig befejezte az egész nyáron át mindenféle körítéssel megtartott némafilmes vetítéssorozatát.
De nézzük sorjában, először is a havi listás újoncunkkal ismerkedjünk meg, ami nem más, mint a Brendan Gleeson és Don Cheadle nevével fémjelzett The Guard. A krimivígjátékban egy kérges modorú, kurvázó, forrófejű ír zsarunak (Gleeson) kell elviselnie Amerikából érkezett társát, akivel együtt kell felgöngyölíteniük egy nemzetközi drogcsempész bandát. A kritikusoknak nagyon bejött a film humora, közülük is a fiatalabbak lelkesedtek igazán az idén sokadik R-besorolású, tetszetősre sikerült komédia láttán, de még jobban szeretik Gleesont, akinek ez még akár egy-két független díjat is jelenthet... esetleg egy BAFTA-jelölést.
A toplistába ugyan nem, viszont a figyelem középpontjába sikerült bekerülnie a The Help című filmnek, ami ellen hiába emelték fel hangjukat az afroamerikai történésznők (tudniillik a film nem egészen hiteles), a közönséget kilóra megvette. Ezek után már az sem számít túl sokat, hogy a kritikusoktól csak egy szimpla jó osztályzatot kapott, főleg hogy az Akadémia tagjainak tartott vetítés is kiemelkedően sikeres lett. 90%-os helyfoglaltság mellett senki nem ment ki, az előadás végén pedig vastapsot kapott Viola Davis és Octavia Spencer. Mondjuk a hírek szerint a rendező színpadra lépésekor alábbhagyott a lelkesedés, de szívhez szóló film lévén (egy fehér írópalánta előtt nyílnak meg sorra az afroamerikai cselédek a hatvanas évek egyik déli államában, és mesélik el sorsukat) nem túlzás azt állítani, hogy a nem kell nagy erőfeszítéseket tenni, hogy A szív bajnokai nyomába eredjen. A stúdiónak igazán csak azon kell törnie a fejét, hogy Viola Davist a húzósabb főszereplők között, vagy saját kolléganője ellen, a mellékszereplők között indítsa.
Nem volt viszont ilyen szerencséje Mr. Weinsteinnek, aki szupergyorsasággal ölelte keblére a már jó előre Oscar-gyanúsnak kikiáltott The Iron Lady című filmet, Meryl Streeppel a főszerepben. Mint ahogyan arról az angol Daily Mail beszámolt, a tesztvetítés még a legkevésbé sem úgy végződött, ahogy egy Streep filmnél megszokhattuk. Margaret Thatcher személyes ismerősei és más konzervatív szemléletű nézők nem átallották világgá kürtölni, hogy a film lejáratja a neves politikust és egy háborodott nagymamaként ábrázolja. A sértődött nézők még annak ellenére is nagyobb tiszteletet vártak volna, hogy tudták, a hollywoodi liberálisok szemében sosem volt valami nagyság az egykori miniszterelnöknő.
Persze most mondhatnánk, hogy a negatív reklám is reklám, viszont nem biztos, hogy az angolok gyomra be fogja venni, hogy ilyen képet festenek az egyik nagyságukról. Ez persze Hollywoodot nem fogja zavarni (aminek egyébként semmi köze a filmhez, a The Iron Lady teljesen angol produkció), viszont az akadémia szép számú angol tagságát már talán. Úgyhogy egyelőre még ne írjuk le, előtte várjuk meg az amerikai reakciókat.
Miközben a Weinstein tesók ezen a problémán gondolkodhatnak, addig a Disney és a Pixar fejesei azon agyalhatnak, mihez kezdenek pont idén azzal a tűzszünettel, ami megköttetett a cég(ek) és az "animációs Oscar" néven emlegetett Annie-t osztogató szervezet között létrejött. Közismert tény, hogy az egeres cég jól megsértődött a testület döntésén, miszerint bárki szavazhat a díjra, aki kifizeti a tagsági díjat. Persze a Dreamworks befizette még a takarítónőket is, ami tetemes előnyhöz juttatta a stúdiót - amire a Disney válasza a bojkott volt. De mindez már a múlté, hiszen az ASIFA új elnököt kapott, aki a díjazás megreformálását ígérte. Ennek értelmében csak a szakmabéliek szavazhatnak, viszont fenntartanak egy kategóriát minden fizető tag számára, ami az "ASIFA kedvence" névre fog hallgatni.
Nos, ez történt augusztusban, úgyhogy nem maradt más hátra, mint a toplista, amihez ettől a hónaptól hozzácsapódik egy Oscar-ranglista is, ami jóval szubjektívebb, és ami még rengeteget fog változni. Azt viszont előre leszögezem, hogy nem akarok találgatásokba bocsátkozni, így ezen csak és kizárólag olyanok szerepelnek, amik és akik már bemutatkoztak a kritikusok és/vagy a nagyközönség előtt akár hagyományos forgalmazásban, akár fesztiválokon. (Klikkre minden nagyobb lesz.)
Magyarázat:
A lista az Egyesült Államokban bemutatott egész estés, angol nyelvű játékfilmeket tartalmazza, amik a kritikusoknál minimum 7/10-es eredményt értek el.
Az egyes gyűjtőoldalak eltérő átlagolása miatt a négy legnagyobb eredményeit átlagoltam a tisztább kép miatt.
A Rotten Tomatoes adatai közül a Top Critics kritikai átlagát vettem figyelembe.
Az IMDb és az aeonflux értékelései tájékoztató jellegűek, az átlagba nem számítottam be őket.