aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: nanny mcphee and the big bang (2010) Zalaba_Ferenc
2010. május 25. 22:59:23

Kategória: 18 komment

Egyszer mindannyian voltunk gyerekek. Vannak akik azóta felnőttek, míg másoknak a mai napig sikerült megőrizniük azt a bizonyos belső gyermeket. Egészen a Nanny McPhee érkezéséig szentül meg voltam róla győződve, hogy én is a második csoportba tartozom, a varázsdada első megjelenése után viszont alaposan elbizonytalanodtam. A folytatás az előd által kikövezett úton halad tovább, ismét szigorúan korhatáros darab, 12 év felett kizárólag kiskorú felügyelete mellett ajánlott.
Nanny McPhee and the Big Bang

Nanny McPhee egy bibircsókos, kiálló fogú, görbe bottal közlekedő dada, aki csak akkor jön, ha szükség van rá. Mrs. Green (Maggie Gyllenhaal) három gyermekes anyuka, férje (Ewan McGregor) távollétében alaposan meggyűlik a baja a lurkókkal, a mindennapok gondjai mellett még a városi unokatestvérek fogadására is fel kell készülnie. De ez mind semmi: a kedves sógor (Rhys Ifans) mindenáron el szeretné adni a tanyát, természetesen ez a feleség hozzájárulása nélkül nem valósulhat meg. Szóval van itt bonyodalom bőven, egy percig sem lehet kétséges, hogy a gyereknevelést, a tanyamentést és a vendégfogadást egyedül Nanny McPhee tudja levezényelni.
Az addig még rendben van, hogy a készítők a fiatal korosztályt célozták meg alkotásukkal, de Emma Thompson forgatókönyve olyan távol van a minőségi szórakoztatástól, mint Uwe Boll az Oscar-díjtól vagy Steven Segal a színészmesterségtől. Jó adag toalethumorral indít (rögtön "A kaki körforgása" című Kula bácsi klasszikus ugrott be), majd büfögő varjúval és szinkronúszó disznókkal folytatja, míg a végére el nem jut a körömvágó ollóval történő bombahatástalanításig, amit természetesen a gyerekek végeznek el egy pár oldalas kézikönyv alapján. De most komolyan, milyen mese az, ahol az illető az elkaszinózott pénzéért veséjével felel és a ráküldött nővérruhás verőlányok merőkanállal szednék ki a belsőségeit?
Nanny McPhee legújabb kalandja a saját kategóriájának Disaster Movie-ja, hamis tanulságával - miszerint normális szülőnek esélye sincs a gyerekeit kordában tartani, kizárólag a félelem eszközével tud szót érteni velük - és túlkalibrált infantilizmusával rendkívül kínos percet tud okozni a gyanútlan nézőknek. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy a célközönség jól fog rajta szórakozni. Én pedig újranézem a Stardustot és helyére teszem vele a kitépett gyermeki szívemet.

Egyszer mindannyian voltunk gyerekek. Vannak akik azóta felnőttek, míg másoknak a mai napig sikerült megőrizniük azt a bizonyos belső gyermeket. Egészen a Nanny McPhee érkezéséig szentül meg voltam róla győződve, hogy én is a második csoportba tartozom, a varázsdada első megjelenése után viszont alaposan elbizonytalanodtam. A folytatás az előd által kikövezett úton halad tovább, ismét szigorúan korhatáros darab, 12 év felett kizárólag kiskorú felügyelete mellett ajánlott.

Nanny McPhee egy bibircsókos, kiálló fogú, görbe bottal közlekedő dada, aki csak akkor jön, ha szükség van rá. Mrs. Green (Maggie Gyllenhaal) három gyermekes anyuka, férje (Ewan McGregor) távollétében alaposan meggyűlik a baja a lurkókkal, a mindennapok gondjai mellett még a városi unokatestvérek fogadására is fel kell készülnie. De ez mind semmi: a kedves sógor (Rhys Ifans) mindenáron el szeretné adni a tanyát, szerencsére ez a feleség hozzájárulása nélkül nem valósulhat meg. Szóval van itt bonyodalom bőven, egy percig sem kétséges, hogy a gyereknevelést, a tanyamentést és a vendégfogadást egyedül Nanny McPhee tudja levezényelni.

Az addig még rendben van, hogy a készítők a fiatal korosztályt célozták meg alkotásukkal, de Emma Thompson forgatókönyve olyan távol van a minőségi szórakoztatástól, mint Uwe Boll az Oscar-díjtól vagy Steven Seagal a színészmesterségtől. Jó adag toalethumorral indít (rögtön "A kaki körforgása" című Kula bácsi klasszikus ugrott be), majd büfögő varjúval és szinkronúszó disznókkal folytatja, míg a végére el nem jut a körömvágó ollóval történő bombahatástalanításig, amit természetesen a gyerekek végeznek el egy pár oldalas kézikönyv segítségével. De most komolyan, milyen mese az, ahol az illető az elkaszinózott pénzéért fél veséjével felel és a ráküldött nővérruhás verőlányok merőkanállal szednék ki a belsőségeit, hogy utána jól kipreparálják?

Nanny McPhee legújabb kalandja a saját kategóriájának Disaster Movie-ja, hamis tanulságával - miszerint normális szülőnek esélye sincs a gyerekeit kordában tartani, kizárólag a félelem eszközével tud szót érteni velük - és túlkalibrált infantilizmusával rendkívül kínos perceket tud okozni a gyanútlan nézőknek, ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy a célközönség igényeit kielégíti. Sebaj, én meg addig megyek, újranézem a Stardustot és helyére teszem a kitépett gyermeki szívemet. 
Nanny McPhee and the Big Bang

Címkék

kritika 1csillagos ewan mcgregor ralph fiennes emma thompson rhys ifans maggie gyllenhaal brumi children movie

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr694538114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_63220 2010.05.26. 02:34:54

Gyermeki én? Van egy tesztkérdésem, ami mindjárt kettő. Melyiket választanád: Aladdin vagy Oroszlánkirály? Illetve: Verdák vagy L'ecsó? Nem tudom mennyire átlátszó, talán nem túlságosan.

Süti 2010.05.26. 07:41:01

aladdin és verdák :) mondja doktor úr, mit árul ez el? :)

Süti 2010.05.26. 07:41:58

az első rész emlékeim szerint egész jó volt...

kekec 2010.05.26. 08:26:27

Remélem, azért nem ennyire rossz a film. Az első rész szerintem remek kis családi mozi volt, vicces, megható és értelmes mondanivalóval bíró. Az én gyermeki lényemet legalábbis megérintette. Azt hiszem, azért letesztelem magam is ezt a második futamot.

Ismeretlen_1068 2010.05.26. 08:30:12

Az én gyermeki énem TURKEY SHOT-ért és RE-ANIMATOR-ért epedezik: legalábbis ez volt az első két film, amit még hátulgombolósként videón láttam. :)

Ismeretlen_112472 2010.05.26. 08:59:06

Az első rész nekem nagyon bejött, és éppen emiatt örültem a folytatásnak, amire még mindig - az 1 csillag ellenére is - kíváncsi vagyok. Amúgy az első rész Brumi neked hogy tetszett?

Ismeretlen_84013 2010.05.26. 09:16:17

1: Oroszlánkirály és Verdák. Eredmény?

Ismeretlen_1068 2010.05.26. 09:20:08

1: Egyébként miért a két leggyengébb Pixar közül kell választani?

Ismeretlen_82723 2010.05.26. 09:20:21

Nana! Seagal apánkat nem sértegetni! Most néztem végig a mozis életművét, s meg kellett állapítanom, hogy azért akadnak bőven, akik egy ilyen hasonlatba jobban beleillenek. Pl. Csűros Karola. A Nanny McPhee-től pedig továbbra is távol tartom magam, mert nem tudom elképzelni, hogy jó film lehet.

Ismeretlen_1068 2010.05.26. 09:22:49

Eme kontextusban nálam a színészmesterség nonpluszultrája mindig is ez a csávó lesz (ó, bárcsak tudnám a nevét!): http://www.youtube.com/watch?v=HyophYBP_w4

Ismeretlen_63220 2010.05.26. 12:09:44

7: a barátom gyerekei szerint nincs semmi probléma a gyermeki éneddel. Szóval a megoldókulcs úgy néz ki, hogy a Verdák és az Oroszlánkirály volt az a két Disney, amire én azt mondtam, hogy gyengusz, a barátom meg felhomályosított, hogy a gyerek pedig megőrül érte. Mert bele tudja élni magát. 8: azért, mert te meg inkább felnőtt szemmel nézed :) Nem gyenge az, csak gyereknek szól. 9: Csűrös Karola ROFL

Ismeretlen_84013 2010.05.26. 12:40:25

3-4-6: Az elsőt is gyűlöltem, de Colin Firth miatt jó volt egy izmos 2/10-re. Ha 1-2 pontot levontok az első rész értékeléséből, akkor megkapjátok a második rész tetszési indexét. :)

Ismeretlen_84013 2010.05.26. 23:44:32

9: Tisztelem és becsülöm a mestert, de muszáj volt vele példálózni, mert Keira Knightley miatt páran biztos berágtak volna. :)

Ismeretlen_84013 2010.05.26. 23:57:25

10: Ideje megismerkedned Donald G. Jackson életművével, páratlan alakítások láthatók filmjeiben: http://www.youtube.com/watch?v=YJtC4SMUWE8&feature=related

Ismeretlen_84013 2010.05.27. 00:10:01

11: Ennek örülök. Amúgy sikerült kiválasztanod a két legnagyobb kedvencemet, de tényleg. :) Eddig egyébként csak Miyazaki Ponyojánál éreztem magam túl öregnek, mondjuk ott legalább az audiovizuális gyönyör kárpótolt az óvodásoknak szánt tartalomért, itt még az sem.

Ismeretlen_1068 2010.05.30. 08:15:03

Vicces ellenpontként: http://index.hu/kultur/cinematrix/kritika/2010/05/29/mores_neni_es_a_bombak/

oj05 2010.10.14. 01:59:35

Nálam egy 9/10-es. Nagyon tetszett. Vicces, izgalmas. Jók a színészek. Néhol abszurd (pl.: tüsszentés miatt esik le a bomba). Éppen ezért annyira mesés. El kell vonatkoztatni a való világtól. Egyedül az érzelmek azok, amikkel összeköthető a film és a valóság. Nekem pont elég is ennyi. Maggie Smith pedig éljen még vagy 20 évet, mert a kedvencem.

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása