aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: a vadon foglyai [the edge] (1997) Takács Máté
2017. július 25. 10:07:00

Kategória: film 3 komment

A vadon hívó szavát időről időre meghallják a filmesek, és a közönség sem rest hallgatni rá. Ember és természet küzdelme, noha sokféle végkimenetelt nem tartogat, rendre lázba hozza a civilizált világ kényelmében élőket. Ma éppúgy, mint két évtizede, amikor David Mamet dobott oda az anyatermészetnek neves színészeket.

the_edge.png

És minthogy egy méltán elismert alkotó rutinjáról van szó, nem szorítkozhat A vadon foglyai pusztán a nyilvánvaló összecsapásra: ember és természet mellett ember és ember is egymásnak feszül, elsősorban csak úgy, ahogy egy színdarabokon is edződött írótól várhatjuk: a fejekben, a tekintetekben, és ha nagyon-nagyon explicitre veszi a figurát, akkor a szavakban és mozdulatokban játszódik le a párharc, semmint a tettekben.

A történet főhőse egy korosodó milliomos, Charles Morse (Anthony Hopkins), aki elkíséri fiatal, fotómodell feleségét, Mickeyt (Elle Macpherson) és stábját, köztük a fotós Bob Greent (Alec Baldwin) egy alaszkai fotózásra. Morse, Green és még egy munkatárs, Stephen (Harold Perrineau) egy gyors különútra indul egy kisrepülővel, ami lezuhan az erdőségben, távol mindentől és mindenkitől, ráadásul az eredeti útvonaltól is, így a felmentősereg érkezése is kétséges.

Morse pontosan olyan figura, amilyennek Hopkinst mindig is látjuk: intelligens, olvasott ember, akinek elméjénél csak higgadtsága akasztja ki jobban Bobot – felesége szeretőjét. És minthogy nem most jött le a falvédőről, Morse sejti is az affért, ami csak még inkább tüzeli alapvető paranoiáját, ami abból fakad, hogy nem tudhatja, környezetében kit vezérel pusztán az ő vagyonossága. Bobot pedig a féltékenység, az irigység mardossa, olyannyira, hogy meglehetősen direkt célzások is kibuknak belőle.

És a két férfi most egymásra lesz utalva. Nem pusztán hazajutásuk kérdése, de egy vérszomjas medve is kihívás elé állítja őket – Morse ettől kezdi igazán elemében érezni magát, persze diszkrét, de nem titkolt módon. Elméleti ismereteit a legextrémebb helyzetben teheti próbára, fokozódó elszántsággal, de közben sosem veszíti el józan ítélőképességét. A vadon megmarad helyszínnek, nem lesz elmeállapottá.

Talán ez az, amivel Mamet igazán kiemelhette volna A vadon foglyait a túlélős drámák sorából: ha csakugyan elviszi figuráit a címben hivatkozott véghez, mármint nem csak földrajzilag. A viszontagságon belül a komfortot választja, egyrészt azzal, hogy a kelleténél többet beszélteti szereplőit (Morse ki is mondja: azért teszi, amit tesz, mert kíváncsi, hogy képes-e rá), másrészt pedig mert gyakorlatilag mindent úgy alakít, hogy maximálisan kiszolgálja a nézőt és a figurákat is. Ez viszont távolról sem volt olyan kiábrándító húsz éve, mint manapság. Mamet zsenije tetten érhető (az órás-puskás rész a lakban elég erős), és Lee Tamahori rendező értéssel valósítja meg mind a férfiak, mind a medve jelentőségteljes epizódjait, továbbá Anthony Hopkins ezúttal is fantasztikusan játszik, és Sinkó László nem különben tolmácsolja őt.

A vadon foglyai sajátosságai, erényei és nem fárasztó, de kicsit sajnálatos konvenciói (természetesen a hasonló filmek minden egyes fordulóját érinti) ütköznek, és a film így valahol Morse okos és megfontolt, illetve Stephen elveszett és jajveszékelő figurája közé lövi be magát. Az viszont nem kérdés, mely kvalitások jelentik a túlélés kulcsát, azaz melyek érvényesülnek végül – mert Mamet azért gondolkodni sosem felejt el –, és az, hogy ilyen távlatból is változatlanul kellemes színész-, izgalom- és tájélményt nyújt A vadon foglyai, biztos jele annak, hogy nem hiábavalóan volt több sütnivalója az átlagnál. És több mondandója emberről, mint vadonról, még ha nagy revelációkkal nem is szolgál. Hasonló hozzáállás (ember vs. természet/feletti-tengelyen) később egyébként a Fehér pokolban köszönt vissza szembetűnően, talán már kicsit túl is spilázva, misztifikálva.

Eredetileg "Tűréshatár" címen tervezték itthon bemutatni A vadon foglyait (amit már viselt egy közepesen sikeres Robert Patrick-akciófilm), és ez kétségtelenül találóbb és körültekintőbb, szóval illőbb lett volna. Mert hát valóban foglyok a főszereplők, de nem csupán a vadonéi. Valóban a vadonban kerülnek szembe, de ez a háttér csak elősegíti azt, ami a civilizációban is elkerülhetetlen lett volna. És a szégyenbe sem csupán odakinn lehet belehalni.

Címkék

kritika fox thriller 1997 drama anthony hopkins intercom alec baldwin adventure david mamet lee tamahori the edge harold perrineau 7csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr5712684353

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lazók György · https://filmekapolcrol.blog.hu/ 2017.07.25. 13:44:40

Régen szerettem ezt a filmet, de újranézve nagyon zavart az, amit korábban se tartottam túl hihetőnek: nevezetesen, hogy Baldwin és Hopkins miután annyi mindenen keresztülmentek együtt, amint visszajutnak a civilizáció peremére újra ellenségekké válnak.

Takács Máté · http://aeonflux.blog.hu 2017.07.27. 17:53:14

@Lazók György: Én nem gondolnám, hogy újra azzá válnak - nem szűntek meg annak lenni! A vadonban eltörpült a személyes konfliktus a túlélési kényszer mellett, viszont közben felszínre kerültek a háttérben megbúvó dolgok. Nevezetesen: Morse sejtelme beigazolódott a viszonyról, Greené pedig arról, hogy Morse tudja. És így nem folytathatják ugyanúgy a civilizációban az életüket. Morse bizonyára nem hagyná, hogy Bob a feleségével dolgozzon, az meg nem mondana le a nőről. És a legegyszerűbben még ott, a vadonban tudnák ezt lerendezni.

Lazók György · https://filmekapolcrol.blog.hu/ 2017.07.27. 22:11:47

@Takács Máté: Értem, hogy Mamet mit akart kihozni belőle, csak nem hiszem el neki, hogy Bobban semmi nem értékelődött át a vadonban töltött idő alatt és egyből ott folytatja, ahol abbahagyta, amint alkalma nyílik rá.

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása