A pénteken induló 22. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál programjából már sok mindenről esett szó blogunk hasábjain: itt mutatják be az utóbbi évek egyik legizgalmasabb háborús drámáját ('71), Jafar Panahi friss Arany Medve-díjas alkotását (Taxi), Anders Thomas Jensen westernjét (A megváltás - The Salvation), de láthatjuk Julianne Moore Oscar-nyertes alakítását (Megmaradt Alice-nek - Still Alice), a szintén Oscarral kitüntetett Citizenfourt, jön a Scope 50 által felkarolt Magam ura (Out of Nature), a Sötét húzások (Night Moves) Jesse Eisenberggel és Dakota Fanninggel, a Távol az emberektől (Far from Man) Viggo Mortensennel, a tavalyi Ezüst Medve-díjas Vak érintés (Blind Massage), a Kristen Stewartból újra komoly színésznőt faragó Camp X-ray vagy olyan sci-fi különlegességek mint az Ex Machina, az általatok is díjazott Snowpiercer vagy az Automata.

De ez még csak a jéghegy csúcsa, úgyhogy a bőség zavarából most kiválogattunk még néhány filmet, kattintás után ezek ajánlóját találjátok.

The Duke of Burgundy (r.: Peter Strickland)

A fiatal Evelyn cselédlányként dolgozik egy vidéki kastélyban, ahol bizarr szadomazochista kapcsolatban él a ház úrnőjével, Cynthiával.

Egy BDSM kapcsolatban élő középkorú, leszbikus pár (akik valami meghatározhatatlan európai akcentussal törik az angolt). Valahol, egy meghatározhatatlan városban*, ahol nincsenek férfiak, ám mindenki lepkéket preparál. Peter Strickland(Varga Katalin balladája, Berberian Sound Studio) kellemesen dezorientáló, nyugtalanító filmje olyan üditően retrónak látszik, hogy már pusztán ezért muszáj lesz megnézni. Úgy sejtem, a giallo meg "A nők városa" óta nem láthattunk hozzá foghatót. (Az is örvendetes, ha pszichológiailag hiteles párkapcsolati drámát is kapunk a geekség mellé.)

*Strickland Magyarországon forgatott. (KE)

Orosz harkály (The Russian Woodpecker, r.: Chad Garcia)

Fedor Alekszandrovics sugárfertőzött. Négyéves volt 1986-ban, amikor a csernobili atomkatasztrófa után el kellett hagynia otthonát. Jelenleg 33 éves, Ukrajnában alkotó művész, akinek egyetlen rögeszméje lett a világot megváltoztató katasztrófa – miért történt, ami történt? Talán több is van a háttérben, mint amennyit a szovjet kormány kiszivárogtatott? És a legfontosabb kérdés: mi köze mindennek a katasztrófa helyszínétől két mérföldnyire rozsdásodó hatalmas, titokzatos acélszerkezethez – egy ormótlan, Duga néven ismert hidegháborús fegyverhez, amit csak "Orosz harkály" néven emlegetnek az általa kibocsátott különös, csattogó rádiójelek miatt?

A Sundance Filmfesztiválon nagydíjat nyert alkotást már most az év egyik legfontosabb dokumentumfilmjeként emlegetik világszerte, amely akár a Citizenfour párdarabja is lehetne. Aki szereti a nagy leleplezéseket és a jó dokumentumfilmeket, semmiképpen ne hagyja ki! (NB)

Megléptek (They Have Escaped, r.:J.-P. Valkeapää)

Variációként a fiú-lány találkozások klasszikus sémájára, ez a merész és ábrándos dráma egy javítóintézetben kezdődik: a dadogó, introvertált fiú kötelező polgári szolgálatot végez, a vonzó, extrovertált lány büntetését tölti. Amikor rájönnek, hogy közös bennük a szabályok, törvények és konvenciók semmibe vétele, hogy mindkettőjükben ugyanaz a tűz lobog, a két különc elköt egy autót és megszökik – és ezzel kezdetét veszi a szexszel, droggal és állandó meneküléssel teli utazás.

A plakáton két meztelen alak ül egymással szemben egy erdei tisztáson. Egyiken szarvas fej, másikon medvebunda - a furcsa kép és a beszédes cím miatt nem mást vártam, mint a meglepetés erejét ettől a finn filmtől, szóljon az bármiről is, legyen az szürreális eszképista dráma, vagy modern fantasy. Ha ezt az igényemet nem is teljes mértékben, de az utolsó húsz percre nagyon is sokkolóan váltotta be ez a Velencét és Torontót is megjárt horrorisztikus Grimm-mesébe torkolló road-movie. (GZ - kritika a filmről)

10.000 km (r.: Carlos Marques-Marcet)

Egy év és egy óceán választja el a szerelmespárt egymástól: a barcelonai fészkükben boldogan élő Alexandra és Sergio eldöntik, hogy gyereket vállalnak, de tervük valóra váltását Alex Los Angeles-i állásajánlata miatt elodázzák. Alexandra és Sergei számára csak a szerelem és a számítógépes kapcsolat marad, hogy megküzdjenek a közös jövő útjában álló tízezer kilométeres távolsággal.

Szeretjük a nemzedéki filmeket, márpedig a hírek szerint a 10.000 km nagyon is pontos és fontos látlelet rólunk és korunkról, ráadásul a filmszakma szerint ez volt 2014 egyik legjobb rendezői debütálása, ami újabb nyomós érv amellett, hogy ott legyünk az egyik vetítésen. (NB)

Ütős angyal (The Mighty Angel, r.: Wojtek Smarzowski)

Jerzy elismert író és masszív alkoholista. Amikor szerelmes lesz egy fiatal lányba, úgy érzi, végre van valami, amiért érdemes élnie, ám a függősége hamar fölébe kerekedik. Egy nap az Ütős angyal nevű kocsmában addig iszik, amíg az intenzív osztályon találja magát, majd több hetes elvonókúrára küldik.

Tabló az igazi alkoholizmusról - röhögsz rajta, de közben keményen behúzza a gyomrost. (GZ - kritika a filmről)

Én, Thor (I Am Thor, r.: Ryan Wise)

John Mikl Thor rúdhajlító, téglatörő testépítőből lett heavy metál frontember, nem mellékesen B-horrorok sztárja, a 70-es és 80-as évek elfeledett figurája, aki színpadias rockbandájával, a Thorral, sosem futott be igazán nagy karriert. 1987-ben pénzügyi problémái és az állandó stressz miatt idegösszeomlást kapott, és feleségével visszavonult a nyugodt kisvárosi életbe. Thor azonban, képtelen lévén átlagos földi halandóként létezni, tíz éves kényszernyugdíjazás után a nagy visszatérésre készül, hogy végre része legyen az igazi sikerben, amely mindaddig elkerülte.

Ez a Thor nem a Bosszúálló fajta: John Mikl kultikus erőember és horrorszínész 10 év kényszerpihenő után úgy döntött, ad még egy esélyt magának, és megpróbál azzá a rocksztárrá válni, aki lélekben mindig is volt. A róla szóló dokut nem csupán a heavy metal kedvelőinek ajánljuk. (RG)

Végtelen lehetőségek (The Possibilities Are Endless, r.: Edward Lovelace, James Hall)

A Végtelen lehetőségek Edwyn Collins, a skót zenész hihetetlen történetét meséli el, akinek az emlékezete egy súlyos stroke után csaknem teljesen kitörlődött. Az ünnepelt dalszövegíró, aki teljesen elveszette a nyelvi kifejező képességét, ébredése után mindössze két dolgot volt képes mondani: "Grace Maxwell" és "a lehetőségek végtelenek".

Emlékeztek a Never Met a Girl Like You Before című slágerre? Hát a szerzőjére, Edwyn Collins-ra? Feltűnt, hogy eltűnt? Volt egy agyvérzése, ami után újra kellett tanulnia szinte mindent. A Végtelen lehetőségek az ő elképesztő és csodálatos történetét meséli el, igaz közhellyel élve "az akarat diadaláról". (RG)

A csend képe (The Look of Silence, r.: Joshua Oppenheimer)

A film párdarabja Az ölés aktusának, Joshua Oppenheimer hatalmas visszhangot kiváltó 2012-es dokumentumfilmjének, amelyben a rendező az 1965–66-os indonéz tömegmészárlások elkövetőivel játszatta újra saját életüket zsánerfilmek stílusában. A csend képe ezúttal az áldozatokat állítja a középpontba. Az elkövetőkkel forgató Oppenheimer filmanyagát látva egy család túlélő tagjai rájönnek fiuk gyilkosainak kilétére. A meggyilkolt fiú legifjabb testvére elszánja magát arra, hogy megtörje a túlélőket bénító csendet és félelemet, és szembenéz a gyilkosokkal – ezzel pedig olyasmit tesz, ami mindaddig elképzelhetetlen volt az országban, ahol még mindig a mészárlást elkövetők vannak hatalmon.

Aki látta Az ölés aktusát az pontosan tudja, hogy Joshua Oppenheimer csodákra képes. Témaválasztásával megragad, a megvalósítással pedig a mélyre, egészen a zsigerekig hatol. Nem lehet elfelejteni, nem lehet szabadulni a hatása alól. Nem megérted, hanem megéled. (NB)

Csadoros vérszívó (A Girl Walks Home Alone at Night, r.: Ana Lily Amirpour)

Különös dolgok folynak Bad City-ben. A prostituáltaknak, drogosoknak, striciknek és más mocskos alakoknak otthont adó, haláltól és reménytelenségtől bűzlő iráni szellemvárosban egy magányos vámpír lesi a legtaszítóbb lakók lépteit. Amikor azonban a Fiú találkozik a Lánnyal, szokatlan románc kezdi bontogatni vérvörös szirmait...

A horrorfilmek mozis presztízsét kis hazánk közönsége nagyjából a béka segge alá süllyesztette folyamatos távolmaradásával, így már egy közepes darabnak is örülni tudunk, hát még egy olyannak mint a Csadoros vérszívó, ami az utóbbi idők egyik legtöbbet emlegetett horrorja volt, mondhatni a fesztiválok The Babadookja. Naná, hogy meg kell nézni! (NB)

A jegyvásárlás már elkezdődött, részletes programért látogassatok el a fesztivál honlapjára.